NÉVADÓNK

A Zala megyei Lentiben 1997. május 8-án bensõséges ünnepség keretében a híres egyetemi professzor és erdõmérnök szakember, Lámfalussy Sándor nevét vette fel a helyi Szakközép- és Szakmunkásképzõ iskola. A névadó fia, Lámfalussy Sándor - az Európai Központi Bank elnöke - leplezte le a szép emlékkövet és egy vörös tölgy emlékfát is ültetett. A család nevében megható szavakkal köszönte meg a megtisztelõ névadást. Ezt követõen "Lámfalussy Sándor" emlékéremmel tüntették ki azokat, akik sokat tettek az iskoláért.

Az erdõgazdálkodás és faipar jeles elméleti és gyakorlati szakembere, az erdõhasználattan professzora volt Lámfalussy Sándor, aki 1890-1938-ig) dolgozott Lentiben, az ország legnagyobb erdõbirtokosának az Eszterházy Hercegi Hitbizománynak alkalmazottjaként. A lakosság még Mihalovics Sándor néven emlékszik rá, nem felejtették el. (1936-ban változtatta meg a családi nevét)

Élete fõ mûvét, a Kerkavölgyi Faipari Rt. Lenti és Csömödér területén lévõ fûrészüzemeit az Õ irányításával építették fel 1923-ban. Õ lett a fûrészüzemek felügyelõje. A lenti fûrészüzem akkoriban Magyarország legkorszerûbb üzeme volt. Mindig büszkén emlegette e munkáját. 1975-ben a fûrészüzem felújításakor Õ mondta volna az avatóbeszédet, de helyette csak a szomorú hír érkezett. A gyakorlati munkájában hasznos volt, hogy 1919-1921 között a Bányamérnöki és Erdõmérnöki Fõiskola Erdõhasználattan tanszékén tanársegégdként és fûrésztelepek tervezésével és kivitelezésével foglalkozott. 1924-1938 közt az Esterházy Hitbizomány Lenti Erdõfelügyelõségének vezetõje. Az emlitett két fûrészüzemet, a lenti és a csömödéri erdei kisvasutat és faraktárt és öt erdõgondnokságot - Lenti, Bánokszentgyörgy, Szentpéterfölde, Lendvaújfalu, Zalabaksa - irányította. Generális változás zajlott ekkor az erdõgazdaságban. Az
eddigi - 1921 elõtt- külterjes erdõgazdálkodási rendszer - bérletbe adás, tövön való eladás - helyett belterjes, házi rendszerre tértek át. Saját termeléssel, kiszállítással, feldolgozással akarták az erdõgazdaságot nyereségessé tenni és az erdõk minõségét emelni. Ezek megszervezését a zalai Esterházy erdõkben, jelentõs részben Lámfalussy Sándor végezte.

Külön ki kell emelni, hogy kiváló szakembereket gyûjtött maga mellé, akik nagy önállósággal dolgozhattak. A legismertebbek: Barlai Ervin, Szy Géza, Lux Zoltán, Páll Miklós, Csatay Gyula, Szarkássy László erdõmérnök.

1928-1938 közötti idõszakban igen erélyesen lépett fel a hazai fa védelmében, mert az import fa olcsóbb volt. A Zala megyei hivatalokon keresztül felterjesztett "felirata" a kormányhoz igen hatásos volt. Az OEE ülésein is egyre ismertebbé és elismertebbé vált javaslataival.

Szakmai sikereinek eredményeként 1938-ban átveszi az egész Esterházy Hitbizomány erdõgazdaságának vezetését 1945-ig. Hozzá tartozott a birtokos Ausztriában és Németországban lévõ erdõbirtokainak irányítása is. Az Eszterházy Hercegi Hitbizomány erdõbirtokának területe ekkor: Magyarország 100.348 kh (ebbõl Zala megyében 43.135 kh), Ausztria 49.200 kh, Németország 870 kh,. Összesen 150.453 kh. Személyzet: 40 okleveles erdõmérnök, 365 erdõõr, 6 fûrészüzem, 120 km erdei vasút, 275 km hosszúságú házi telefon.
Lámfalussy Sándor elköltözik Lentibõl Sopronba, de ennek ellenére minden évben többször visszajön. A magasabb beosztásból is szívügyének tartja a zalai erdõk sorsát. Az itteni erdõk, fûrészek, vasutak emlékeztették pályájának a kezdetére, elsõ sikereire.

A zalai emberek melegszívû, nagy tudású szakemberként tisztelik, aki sokat tett a zalai erdõkért s az abból élõkért. (Szakács László)